Befektetési alapok: Így érdemes választanod

Kockázat nélkül nincs siker, tartja a mondás. Ha ezeket a sorokat olvasod, akkor bizonyára elgondolkodtál már azon, hogy az inflációt meghaladó hozamot érj el, túllépve a bankbetéteken és az állampapírokon.

Az egyik ilyen kiugrási lehetőség lehet a befektetési alapok választása. A befektetési alapok sokféle eszközt tartalmazhatnak, például részvényeket, kötvényeket, ingatlanokat és egyéb eszközöket. Szabadon választhatsz közülük.

Viszont már a felsorolásból is láthatod, hogy a bankbetétekkel és az állampapírokkal ellentétben itt hordoz kockázatot a betett pénzed. Lehetnek olyan rossz időszakok, amikor veszítesz a pénzed értékéből ahelyett, hogy nyereséget termelj. Ez ellen egyébként általában megvéd a portfólió, melyet az alapkezelő szakemberei állítanak össze.

Tudnod kell azt is, hogy a befektetési alapok - a bankbetétekkel vagy az állampapírokkal szemben - nem ingyenes befektetési szolgáltatások és értékpapírszámlát is nyitni kell hozzá. Meg kell fizetned az alapkezelő díját és az esetleges tranzakciós költségeket egyaránt. Ráadásul az ingatlanbefektetési alapok esetében nem kell szociális hozzájárulási adót fizetned a hozamból, míg más alapok esetében igen. Ezekért a költségekért cserébe viszont lemondhatsz mindenféle állandó készenlétről: a pénzeddel a befektetést követően szakemberek dolgoznak.

Noha befektetési alapban a pénzedből akár veszíthetsz is, vannak tőkevédett alapok, ahol a befektetett pénzed nincs veszélyben, csak a hozamod.

A befektetési alap azért lehet jó választás, mert a befektetések közötti, az inflációt meghaladó kamatszintért vívott harcban jó választást kínálnak azoknak, akik különösebben nem értenek a befektetésekhez, viszont tartósan elhagynák a bankbetét és állampapír kamatszintet. Ezek ugyanis az inflációhoz közelítő, de akár annál kisebb kamatszinteket is kínálnak.

A befektetéseddel nem kell törődnöd, miután bevásároltál a befektetési alapból. Miután kiválasztottad, hogy hová fekteted a pénzed, hátradőlhetsz, a pénzügyi befektetési szakemberek kezelik a pénzed a továbbiakban.

Az ország összes befektetési alapja között szabadon böngészhetsz a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége honlapján.

Nemcsak a hozam alapján szűrhetsz, hanem sok más szempont szerint is, mint például alapkezelő, befektetési politika, fajta, típus, kitettség. Ki tudod választani azt is, hogy milyen eszközökbe (pl. részvények, kötvények) fektessen az alap és azt is ki tudod választani például, hogy csak a tőkevédett alapokat hasonlítsa össze az adatbázis. Kiszűrheted az időtávot is, amelyen össze akarod hasonlítani a befektetési alapok eddigi teljesítményét.

Fontos tudod azonban, hogy a múltbeli hozam semmiféle garanciát nem jelent a jövőre nézve!

Akár már 1 forintot is. Ez is az egyik nagy előnye a befektetési alapnak, hogy a vásárlásodat megtestesítő befektetési jegyet nagyon kis összegtől is megvásárolhatod. Vannak kivételek ez alól, például lehet, hogy 10 000 forintot is be kell fektetned egyszerre, de ugyanakkor adódhat olyan eset is, hogy csak néhány száz forint egy-egy befektetési jegy megvásárlása.

Jellemzően nem lesz akadálya a befektetésednek a túl magas belépési vagy vásárlási küszöb, ami gyakran probléma szokott lenni a lekötött bankbetéteknél.

Ha böngészel a Bamosz adatbázisában, akkor láthatod, hogy számtalan pénzpiaci eszközbe történő befektetés létezik, szinte nincs is két egyforma.

Ugyanitt követheted figyelemmel a befektetési alapod teljesítményét, miután kiválasztottad azt.

A hazai befektetési alapok ugyanakkor alapvetően háromféle pénzügyi eszközbe fektetnek:

A kötvények nagyon népszerűek a hazai alapkezelők körében, hiszen nagyon kedveltek köztük az államkötvények. A kötvény egyébként egy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelynél a kötvény tulajdonosa a kötvény visszafizetésén túl kamatot ígér a pénzedre, tehát arra a hitelre, amit tőled kapott.

A kötvényeknek azonban van egy úgynevezett másodlagos piacuk, ahol a piac ítélete, vagyis a kötvény iránt érdeklődés (kereslet-kínálat) határozza meg a kötvény pillanatnyi értékét. Márpedig ez lehet kisebb is, mint a kötvény névértéke. Ezért a befektetési alapot képező befektetési jegyeknek is folyamatosan mozgó értéke van, nem olyan egyszerű mindez tehát, mint egy bankbetét.

Az egyes kötvények befektetők által megítélt kockázatát a kockázati felár jelképezi, ami kamat formájában jelentkezik. Vagyis, a hagyományos szabály itt is érvényesül: a kockázat arányos a hozammal. A hozam a futamidő függvényében így változhat aszerint, hogy a befektetők hogyan ítélik meg a kötvény tulajdonosának eredményeit, teljesítményét, lehetőségeit.

A befektetési alapot kezelő szakemberek természetesen kezelik ezt, neked ezzel nincs semmilyen dolgod.

A részvény a nagyobb cégek tulajdonosi jogait megtestesítő értékpapír. Mivel a kötvénnyel ellentétben a részvénynél nem lehet pénzáramlással számolni (hiszen nem hitelről van szó), ezért a vállalatok értékelése elég nehéz és nem teljesen független a befektetésbe vetett hittől sem.

Ezért van az, hogy a részvényárfolyamok sokszor akár hektikusan is reagálhatnak a vállalat eredményeire és az életükkel kapcsolatos hírekre, sőt, akár a gazdasági vagy szabályozói környezet változásaira is.

Viszont, a részvény még ezzel együtt is a legmagasabb hozamot hozhatja hosszú távon, minden más befektetéshez képest. Vagyis itt is igaz a tétel: nagyobb kockázat nagyobb hozamot fial.

Az ingatlanpiac mindig egy fontos fokmérője a gazdaságnak, hiszen ettől függ sok minden egyéb tényező. Ilyen például a cégek irodabérlése vagy a magánszemélyek ingatlanbérlése is, s ezzel a munkaerő és lakosság be- vagy kiáramlása is. Bár ezek a tényezők már nem jelennek meg az ingatlanalapokban, csupán az ingatlanok értéke.

Te is tudod, hogy az ingatlanok árai jelentősen megnőttek a rendszerváltás óta és ez egy stabil, kiszámítható értékkel bír mind a mai napig, sőt így is marad a jövőben.

Az ingatlan is rendelkezik kockázattal, ez pedig a likviditás, hiszen az értékesítésük annál nehezebb, minél nagyobb az értékük. Az ingatlanok árát ráadásul csak értékbecsléssel lehet megállapítani, nincs piaci fokmérőjük.

Léteznek úgynevezett vegyes alapok is, melyekben egyszerre vannak jelen a kötvények, részvények, ingatlanalapok egyike-másika, vagy más befektetési eszközök.

Ezek kiegyensúlyozhatják az egyes eszközosztályok sokkhatásait, például egy válságos időszak során.

Igen. De itt most nem a befektetésed kockázatáról beszélünk, hanem arról, hogy akinek odaadtad a pénzed, az visszaélhet-e vele, eltűnhet-e vele vagy csak hanyagul bánhat-e vele, aminek következtében a pénzed eltűnhet.

Szóval e tekintetben jó hírünk van: a piac egyes szereplői elválnak egymástól és komoly szintű az ellenőrzés, felügyelet is a befektetési alapok felett. Legalábbis hazánkban.

A pénzedet a letétkezelő kezeli, az alapkezelő nem fér hozzá. A letétkezelő és az alapkezelő függetlenek egymástól. Emellett a Magyar Nemzeti Bank, mint felügyeleti szerv is szoros pórázon tartja az alapkezelőket.

Ha ennek ellenére mégis veszélybe kerülne a pénzed (nem ideértve a piaci veszteségeket, tehát csak a hanyag vagy rossz kezelés, illetve visszaélés miatti veszteségről van szó!), akkor a Befektető-védelmi Alap (BEVA) 100 000 euróig készpénzben kárpótol. 1 000 000 forintig nincs önrész, e felett pedig 10 százalék önrészt kell fizetned. A kártérítés a hozamra is vonatkozik, azt 180 nap átlagárfolyamán számítják ki.

Háromféle díjjal számolhatsz, mindegyiket a vagyonod arányában kell fizetned:

Ezek a befektetett vagyonod értékének arányában fizetendő fix százalékok, így veszteség esetén is meg kell fizetned őket.

Ezenkívül a forgalmazó hirdetménye szerint vételi jutalékot vagy jegyzési díjat is kell fizetned a befektetési jegy megvásárlásakor. A szolgáltató kikötheti, hogy sikerdíjat is fizetned kell, ami a hozam 20 százaléka is lehet, pozitív hozam esetén.

Végül visszaváltáskor visszaváltási jutalékot is fizetned kell.

Ezenkívül a pénzügyi szolgáltatód az értékpapírszámla megnyitásáért, számlavezetéséért, illetve a tranzakciók után is számíthat fel díjat. Ezekről érdemes tájékozódnod a számlanyitás előtt, mert ezeket a díjakat az egyes befektetési alapokról szóló tájékoztatókban nem találod meg.

Ezekből együttesen áll össze az a költség, amit a befektetési alapokban lévő megtakarításod után fizetsz.

A hozamot kétféle adónem terheli. Mindkettőt kiszámítja és bevallja a befektetési szolgáltatód, neked nincs vele dolgod.

A kamatadó tulajdonképpen személyi jövedelemadó. Mértéke a hozam 15 százaléka.

Szociális hozzájárulási adót (kamatszochót) kell fizetned a veszélyhelyzet ideje alatt. Ez az adónem nem érvényes az ingatlanbefektetési alapok befektetési jegyeire. Mértéke a hozam 13 százaléka.

Mind a kamatadó, mind a szociális hozzájárulási adó kikerülhető a tartós befektetési számlával (tbsz).

Röviden annyit érdemes tudnod róla, hogy ez hosszú távú takarékoskodásra való, így a kamatadó alól csak 5 teljes naptári év múlva mentesülsz, addig nem vehetsz ki pénzt a számláról.

Ha mégis ki kell venned, ezt a számlanyitás tört évét követő három teljes naptári év után teheted meg először, 10 százalékos kamatadó fizetése mellett. Ha előbb teszed meg, a teljes 15 százalékos kamatadót meg kell fizetned.

A kamatszochót egyáltalán nem kell megfizetned a tbsz-re. Akkor sem, ha idő előtt bármikor felbontod.

A tbsz-ről itt olvashatsz részletesen.

A nyílt végű befektetési jegyeidet bármelyik munkanapon könnyen visszaválthatod.

Visszaváltási díj nem mindig van ilyenkor, de adódhat, hogy az alapkezelő felszámít ilyen díjat.

A visszaváltás feltételeiről mindig az előtt tájékozódj, hogy befektetsz a befektetési alapba!

Amikor nyílt végű befektetési alaphoz csatlakozol, azaz ilyen alapnak a befektetési jegyeit vásárolod meg, akkor egy olyan befektetésbe lépsz be, amelyet bármikor szabadon megszakíthatsz. Illetve később is beléphetsz, mint annak indulása.

Bár a nyílt végű alapok általában lejárati határidő nélküliek, mégis célszerű hosszú távban, azaz években gondolkodnod ebben a befektetésben. Ez a befektetési jegy értékének változása, esetleges csökkenése miatt is fontos lehet.

Mindig célszerű azonban betartanod az alapkezelő által ajánlott minimális befektetési időtávot.

A zárt végű befektetési alaphoz ezzel szemben kizárólag az alap indulását megelőző jegyzési időszakban csatlakozhatsz, meghatározott futamidőre.

Ha időközben mégis szükséged van a pénzedre, akkor a befektetési jegyeidet csak a másodlagos piacon adhatod el, ahol még veszteség is felléphet.

A zárt végű alapot ezért célszerű a lejáratig megtartani.

Az alábbi tájékoztatás a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény vonatkozó rendelkezései alapján kereskedelmi kommunikációnak minősül, és nem tekinthető ajánlattételnek, teljes körű tájékoztatásnak, befektetési vagy adótanácsadásnak. Az egyes állampapírok forgalomba hozatalának és forgalmazásának általános feltételei (így különösen a kamatszámításra vonatkozó részletes szabályok) a vonatkozó ismertetőben és a nyilvános ajánlattételben szerepelnek az adott állampapír termékoldalán, a Részletek gombra kattintva. A BiztosDöntés.hu felhívja a befektetők figyelmét, hogy valamennyi befektetési kockázatot és lehetőséget a befektetőnek kell felmérnie és mérlegelnie!